A Károlyi család a hét vezér közül Kond ágából származik, Anonymus Gestája szerint Kündü fia Kurszán – Árpád előőrse – lett volna a Kaplyon nemzettség őse, amelyből a család származásrendje 1219 óta okiratilag szakadatlan és több mint ezer éve kimagasló szerepe van a magyar társadalmat alakító politikai és katonai vezető rétegben. Károlyi név a karvaly azaz a magyar ősi totemállatára, a turulra utal. A család ősi otthona a mai Szatmár megye területén levő “Nagy-Károlyban” van, melyhez később több uradalom tartozott, úgymint: Füzérradvány és Fót, valamint megannyi birtok: Tótmegyer, Kõkapu, Fehérvárcsurgó, Stomfa, Nagymágocs, Aradmácsa, Derekegyház, Parádsasvár, Parádfürdő, Bályok, Szegvár, Olcsva, Erdöd. A XIX. sz. közepére 220 ezer hektárt birtokolt a család, ami az akkori uradalmak között az egyik legjelentősebb volt.

 

A családnak minden történelmi korszakban voltak a társadalmi folyamatokat és politikát alakító tagjai.

Az Árpád ház, majd a vegyesházi királyok korszakában, mint katonák váltak ismerté.

Mátyás király uralkodásának idején, a király beleegyezésével kezdte építtetni nagykárolyi kőházat a híres harcos, Károlyi Lancz László.

Erdély virágkorában Károlyi Zsuzsanna (1585-1622) vált híressé Bethlen Gábor feleségeként, mint aktív támasza és segítője férjének fejedelmi  kötelezettségeiben.

A török hódoltság idején, a három részre szakadt ország akkori “Magyar Királyság” területén, mint fontos végvári funkcióban idegen katonaság segítségével védelmezték a Károlyiak várkastélyukat, melynek elismeréseként Károlyi Mihály 1609-ben bárói rangot kapott II.Mátyástól, és Szathmár vármegye főispánjával nevezte ki.

 

 

 

A Rákóczi féle szabadságharc idején Károlyi Sándor (1669-1743) Rákóczi tábornagyaként harcolt a saját ezrede élén az ország függetlenségéért. A Szathmári béke megkötése után a magyar történelem vitatott személyisége lett, a mai történelmi rehabilitáció szerint, az akkori helyzetben is magyarként állt helyt. Két testvérének külön-külön szintén magyar lovasezredük volt, melyek élén a török elleni küzdelemben hősi halált haltak. A család magyar ügy iránti elkötelezettségét elültette a további generációkban és ennek számos jelét adta, pl. rendszeresen támogatta a kuruc családokat, többeket saját birtokán neveltette és szervezte a magyar értelmiségi életet és megannyi jótékonysági intézkedéseikről adnak számot a korabeli krónikák. 1712-ben Károlyi Sándor grófi címet kapott 11 ágú koronás címerrel.

E nagybecsü ereklye a nagykárolyi várkastélyban volt elhelyezve 1785-ig, amikor Károlyi Antal gróf a fegyvertárat Pestre szállíttatta és az 1827-iki osztály alkalmával Károlyi István grófnak, mint legidősebb testvérének jutván, jelenleg fia: Sándor gróf fóti kastélyának büszkesége

Mária Terézia uralkodása alatt, a Károlyiak az országépítő tevekénységeikről és a kimagasló katonai rangjaik által váltak ismét híressé. Károlyi Sándor fia Károlyi Ferenc (1705-1758) a nagyszombati egyetemen, majd a piaristáknál megalapozott tudással és a kuruc tábornok lányával (Csáky Krisztina) kötött házassága után a katonai ranglétrán Mária Terézia összes lovasezredének vezetői tisztségéig vitte. Emellett a polgári életben is tisztségeket vállalt, mint császári titkos tanácsos és főasztalmester, illetve a hétszemélyes tábla közbírája. Nyíregyháza újjáépítőjeként könyvelte el az utókor, és a tudományos élet fellendítéséért Nagykárolyban nyomdát alapított, melyben megannyi aktuális szellemi munkát adott közre.

Károlyi Antal (1732-1791) Ferenc fiaként a családi vagyon legnagyobb gyarapítója volt: felesége báró Harrucken Jozefa békési és csongrádi birtokokat kapta hozományba. Jó alap volt ez ahhoz, hogy a családi tradíciókat folytathassák: pénzt adományozott a várak és erődítmények kijavítására, a nagybányai bányahivatal felvirágoztatására, a huszárok támogatására, a pozsonyi nemesiskolára, a Tisza mellékfolyóinak szabályozására, iskolák és templomok építtetésére, tanulók és tudósok támogatására. Ő alapította a család nagyhírű könyvtárát és továbbfejlesztette a magyar írott kultúrát. Természetesen állami tisztségeket is vállalt, a bécsi udvar elismerését jelzi, hogy katonai fővezéri helyettesnek nevezték ki, ezenkívül valóságos belső titkos tanácsos, a bécsi magyar testőrség kapitánya és táborszernagy, illetve az aranygyapjas rend vitéze lett.

A felmenők munkáját vitte tovább Károlyi Antal fia is Károlyi József (1768-1803), aki hasonlóan bőkezű volt a magyar kultúra felvirágoztatása érdekében és szintén hasonló tisztségeket töltött be. Nagy jelentőséggel bírt életében a Napóleon ellen indított nemesi felkelés öt vármegye seregeinek parancsnoksága.

 

Gróf Nagykárolyi Károlyi Sándor Alapítványai:

1. Első magyar Gyermekmenedékhely, 1870-ben, Rákospalotán. Egy félmillió koronát érő telket adott; úgyszintén 265.000.-korona készpénzt a 25  éves fennállása alatt. 4906 árva, nincstelen gyereket gondoztak és 826 lelencet.
2. Istvántelki kertész és iparos képző intézet, amelyben a gondozottaknak 134 hold földet adott és 231 növendék készült 1904-ig.
3. Ekkor ezt az Istvántelki intézmény épületeit és területét 500.000 koronáért visszavásárolja az Egyesülettől és ott létesíti a Clarisseum leány nevelő intézetet, Sz. Vincésekre bízva és évi 10.000 korona járadékot ad nekik.
4. A fóti gyermekmenedékházat gr. Károlyi Sándor tartotta fönt. (Szürke nénék). Halála elött ebből iskola lett: természetesen az uradalom tartotta fönt a parókiával együtt.
5. Leány nevelő intézetek Csongrádon és Szegváron. A telket, építést és felszerelést õ fedezte és csinált a Váci káptalannál egy 150 ezer koronás alapítványt.
6. Istvántelken a Stephaneum aggok menhely. (Újpest.) …30 személyre. 120.000 koronás alapítvány a Váci káptalannál. Telekre és építési költségekre 140.000 korona.
7. Gróf Károlyi Kórház. Több mint fél-millió korona. Újpesten. 80-100 ágy. Évente 1000-nél több beteget ápolt. Részben ingyen. Évente több mint 3000 (a bejárókkal együtt) részesült ingyen orvosi rendelésben és gyógyszerben. Irgalmas nővérek ápoltak akik szintén alapítványban részesültek. — Később közkórház jelleget kapott.
8. Templomok: a fóti templom befejezése és fenntartása. Károlyi István, az édesapja építette. Károlyi Sándornak 3,000.000.- koronába került. Az újpesti, rákospalotai, hódmezővásárhelyi és csongrádi templomok újjáépítése. A pesti kármeliták zárdája és temploma.
9. Újpesti Legényegylet.
10. Újpesti Katolikus Tanoncegyesület.
11. Újpesti Margit -Intézet.
12. Segítette az egyetemi ifjak Szt.Imre Egyesületét.
13. Újra építette a fóti iskolát.
14. Segített kisdedóvókat, cselédmenhelyeket stb. ; évi 8000 forint.        Az Erzsébet hasonszenvi kórház.
15. Kitataroztatta a Fáj András pincét Fóton, ahol 1842-ben Vörösmarty szavalta el a “Fóti Dalt”.
16. Újpesten évente több mint 100 szegény részesült ingyen étkezésben télen és 150-et öltöztetett ki báli ruhával.
17. 1879-ben az árvíz-kor Szegeden tartott fönn népkonyhát és bőlcsödét és osztott ki több ezer takarót ruhát és ágyneműt.

Ezeknek az Intézményeknek nagy részét Örököse gr. Károlyi László is segítette és fenntartotta tovább. (Meghalt 1937-ben.)

Gr. Károlyi Sándor  alapította:

1. Tisza szabályozásra költött
2. Hitelszövetkezetek.
3. Magy  Gazdaszövetség. és végül a
4. HANGYA.